Védjük az erdőt, építsünk bambuszból

A bambusz hihetetlenül fenntartható és környezetbarát termékként ismert. De miért is környezetbarát a bambusz?

Bambusz kontra fa

A bambusz gyorsan nő, és több mint 1500 különböző bambuszfaj létezik, amelyek közül 50 alkalmas szerkezeti építőanyagként. Mivel a bambusz fűfélék (Gramineae) közé tartozik, hat hónap alatt akár 30 méter magasra is kihajt a földből. A legnagyobb ismert bambuszfaj a Dendrocalamus.

A bambuszültetvényeken csak az érett bambuszokat takarítják be, a többit pedig állva hagyják, hogy tovább fejlődhessenek. A betakarításkor ügyelnek arra, hogy a szárból elegendő rész maradjon meg ahhoz, hogy új bambusztörzs nőhessen ki újra. Ez azután a betakarított bambusz tápanyagaival és gyökérzetével rendelkezik, ami természetesen csak az új bambusz javára válik. Amikor a bambuszmagot elültetik, az egy csomót képez a föld alatt. Ez a csomó 7 év alatt akár 2 tonna CO2-t is képes elnyelni. Összehasonlítva egy keményfával, amely 40 év alatt csak 1 tonna CO2-t nyel el.

A bambusz élettartama hét év. A fafajok esetében ez 30 év. Tehát ez már nagy különbség. A tényleges rekordidő 1,22 méter naponta. A bambusz keményfa tulajdonságokkal rendelkezik, de gyorsabban nő, mint a puhafa. Évente több mint 13 millió hektár erdőt vágnak ki. Ez óránként 1140 futballpálya. Természetesen erdőket is ültetnek, de az éves nettó erdőveszteség több mint 7 millió hektár, ami több mint kétszerese Belgium területének. Ha ezeket az erdőket nem vágnák ki, akár negyedével kevesebb CO2 kerülne a levegőbe.

A bambusz használata nagymértékben csökkenti az üvegházhatást és az éghajlatváltozást. A bambusz elnyeli az üvegházhatású gázokat. A bambusz által kibocsátott szén-dioxid (CO2) 35%-kal több oxigént bocsát ki a légkörbe, mint egy hasonló keményfafaj. Ez a nagy növekedési sebességének és fotoszintézisének köszönhető. A klímaváltozás már évek óta probléma, ezért a bambusz hitelesített megoldásként szerepelhet. A bambusz biomassza előállítására is alkalmas, mivel a Földön a második legnagyobb biomasszát adja.

Bambusz a természetben

A bambusz a víz mennyiségének és minőségének szabályozásában is alapvető fontosságú. A bambusz törzsében lévő vízfelvevő rendszernek köszönhetően szinte úgy működik, mint egy vízpumpa. Amikor esik az eső, felszívja a vizet, majd ezt a vizet aszály esetén a földbe engedi. Egy hektár bambusz akár 30 000 liter vizet is képes tárolni. Ez teszi lehetővé, hogy a bambusz olyan nehéz körülmények között is növekedjen, ahol más növények nem tudnak. Ez a talaj minőségének is kedvez, mivel a gyökerek összetartják azt. Így kisebb a földcsuszamlások kockázata és csökken az erózió a folyók közelében.

A bambusz számos biodiverz ökoszisztémának is fontos része. Világszerte számos olyan állat van, amely a bambuszt táplálékként és menedékként használja. Közismert példa erre az óriáspanda (Kínából), valamint a vörös panda (Kína), a hegyi gorilla (Uganda), a félmaki (Madagaszkár), a baluglimacska (Etiópia) és a Gracilinanus agilis (Dél-Amerika). Ezeken az állatokon kívül számos madár is hasznát veszi a bambusznak. A bambusz ültetésével tehát gyorsan biztosíthatók a megfelelő feltételek ezen állatfajok számára.

Bambusz az épületszerkezetekben

Európai viszonylatban a bambuszt a kertben és befejező anyagként használjuk. De miért nem használják gyakrabban építőanyagként Európában? Hiszen a bambusz a világ egyik legerősebb építőanyaga. Négyzetmilliméterenként 28 000 hüvelyk a szakítószilárdsága, szemben az acél 23 000 hüvelykkel. A bambusz szerkezetének kutatásával a természettől lehet tanulni, mert a természet sokkal hatékonyabban épít, mint mi, emberek. Mi mereven építkezünk, de kevésbé merev csillapítók és rugalmas rugók segítségével, amelyek hasonlítanak a bambuszszár építési rendszerére, kevésbé merevre építhetünk.

Például a Guadua bambuszfajt is importáljuk. Ezek még erősebbek (de könnyebbek is), mint az acél, így nagyon alkalmasak szerkezeti alkalmazásra. Erről többet megtudhat a alábbi videóban. A bambuszról az építőiparban itt olvashat többet.

Bambusz alkalmazások

A bambusz nem okoz környezeti problémákat, ha megművelik. Megújuló erőforrás kimerülés nélkül. A lényeg itt az, hogy a bambusz laminálásával bármi, ami fából készült, bambuszból is előállítható. Miután a bambuszszálakból eltávolították a természetes cukrokat és a szálakat sókkal impregnálták, immunissá váltak a rovarokkal szemben. Ezáltal a bambuszszárak élettartama 50 évre és még tovább nő. Ennek azonban az a feltétele, hogy ne kerüljenek közvetlen kapcsolatba a napfénnyel, esővel vagy talajjal. Ahhoz azonban, hogy a bambusznádakat fenntartható módon használják kültéri felhasználásra, a végfelhasználónak további karbantartást kell végeznie.

A bambusz számos különböző alkalmazásban használható természetes formában és feldolgozott termékként egyaránt. A bambuszszálak szövött állapotban puhák és tartósak. A bambuszruházat nagyon tartós, és állítólag antibakteriális és gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák az izzadtságszag kialakulását. Környezetbarát jellege és sokoldalúsága miatt a bambuszt egyre gyakrabban választják nyersanyagként különböző alkalmazásokhoz. Ilyen például a ruházat, a bútorok, a teraszok, a kerítések, a kenyérdobok, a fogkefék és a csomagolóanyagok, az építőipari munkák és még sok más. A luxusszegmensbe tartozó termékek közé tartozik még a bambuszból készült kormánykerék és egy (drága) autó belseje, vagy olyan elektronikai termékek, mint a bambuszból készült telefontok, bambuszból készült számítógépes egerek és billentyűzetek vagy bambuszból készült fejhallgatók.

Röviden, a bambusz környezetbarát jellege és különleges tulajdonságai miatt olyan népszerű. Sokoldalúsága miatt sokféleképpen felhasználható.