A CO2-kiegyenlítésben bárki részt vehet. Itt Ön dönti el, hogy mennyi CO2-t kompenzál. A Bamboo Import Europe-nál Ön is kompenzálhatja CO2-kibocsátását, de - természetesen - bambusszal.

A fotoszintézis során a bambusz CO2-t von ki a levegőből, és oxigént bocsát ki. A bambusz körülbelül 40%-kal több oxigént termel, mint a fa, és 35%-kal több CO2-t nyel el, mint a fa. Emiatt a bambusz jobb CO2-kompenzáló, mint a fa.

Az Egyenlítő körüli országokban gyakran nehéz jó jövedelemhez jutni. Ezt a helyi gazdálkodók gyakran úgy érhetik el, hogy részt vesznek az erdőirtásban, hogy (kemény) fát szerezzenek. Sajnos a kivágott esőerdők nagy részét nem ültetik újra. Emellett sok trópusi esőerdőt kereskedelmi célú növényekkel, például szójával és pálmaolajjal helyettesítenek. Ez rossz hatással van a biológiai sokféleségre, és elpusztítja a helyi növény- és állatvilágot. A Bambusz Hitel segítségével bambusz ültetésével újraerdősíthetjük az erdőket és jövedelemhez juttathatjuk a helyi gazdákat.

A bambusz számos biodiverz ökoszisztémának fontos része. Világszerte számos állat használja a bambuszt táplálékként és menedékként. Közismert példa erre az óriáspanda (Kínából), valamint a vörös panda (Kína), a hegyi gorilla (Uganda), a félmaki (Madagaszkár), a baluglimacska (Etiópia) és a rozsdabambusz (Dél-Amerika).
Ezeken az állatokon kívül még sok más állat is hasznát veszi a bambusznak. A bambusz ültetésével gyorsan biztosíthatók a megfelelő feltételek ezen állatfajok számára.

1500 különböző bambuszfaj létezik, amelyek közül 50 alkalmas szerkezeti építőanyagként. A bambusz a fűfélék (Gramineae) közé tartozik, és hat hónap alatt akár 30 méter magasra is megnőhet. A bambusz teljes érettségéig mindössze hét év alatt érik el, míg a fafajok esetében ez az idő 30 vagy több év. A bambusz keményfa tulajdonságokkal rendelkezik, de sokkal gyorsabban nő, mint a keményfa. Ezenkívül a bambusz 40%-kal több oxigént termel, mint a fák.

A bambuszerdőkből csak az érett bambuszszárakat takarítják be. A fennmaradó száraknak időt hagynak a növekedéshez, amíg azok is éretté nem válnak. A betakarításkor az új növekedést is figyelembe veszik. A bambuszt ezért nem kell újraültetni. A bambusz vágása tulajdonképpen a fűnyíráshoz hasonlít. A gyökérzet a legfontosabb, és a fakivágás ("kaszálás") a fiatal bambuszhajtásoknak éppen annyi napfényt ad, amennyi a növekedésükhöz szükséges. Ráadásul maga a bambusz 9-13 év után elpusztul. A bambusz kivágásával megakadályozzuk, hogy a bambusz elpusztuljon, és újra felszabaduljon a CO2. A bambusz kivágásával tehát valójában hosszabb ideig tároljuk a CO2-t, és így további CO2-t tudunk ellensúlyozni.

A bambusz szabályozza a folyók és patakok vízszintjét, és kevés öntözést igényel a növekedéshez. A bambusz a törzsében tárolja a vizet a különböző rekeszeiben. A bambusz a talaj degradációjának megakadályozására is kiválóan alkalmas. Nemcsak a földcsuszamlások és az erózió csökkentésére, hanem a bambusz a fémeket tartalmazó talajon is képes növekedni. Ebben a Moso bambusz kiemelkedő. A moso olyan területeken is képes növekedni, ahol nagy a talajszennyezés. A bambuszgyökerek tisztító hatása aztán végül helyreállítja a talajt.