Egy korábbi blogban elmagyaráztam a különböző bambuszfajták színének és keménységének különbségét, de mi határozza meg a vastagságot egy fajon belül? Van 5-7 cm átmérőjű guadua rúd, de van 13-15 cm átmérőjű guadua rúd is, sőt néha még nagyobb is. Ebben a blogban elmagyarázzuk, hogyan lehetséges ez.
A bambusz villámgyorsan nő. E gyors növekedés során rengeteg CO2-t von ki a levegőből.
Kétféle bambusz létezik: burjánzó és nem burjánzó. Néha a fél erdő 1 földalatti gyökérből nőtt ki. A természetben ez nagyon szép erdőket eredményez. Ennek az első kis növénynek még keményen meg kell küzdenie a helyéért a földben. Ezzel szemben az ezekből a földalatti gyökerekből kinövő bambusz már szép hálózattal rendelkezik, amely biztosítja a sikeres növekedéshez szükséges igényeket. Tehát ültethetsz egy kis bambusznövényt, amelyből néhány év múlva hatalmas új növények nőnek ki. Így hatalmas hajtások bújnak ki a földből, amelyek viszont szupererős bambuszt adnak a betakarításhoz. A nem növő (vagy: csomósodó bambuszoknál) valójában arról van szó, hogy 1 bambusz az anya. Ennek az egy bambusznak a föld alatti csomójából nőnek ki a többi növény. Ezeket a vadonban bambuszcsomóként ismeri fel.
A növekedés módja nagyban meghatározza, hogy milyen vastag a bambusz. A fától eltérően a bambusz nem nő szélesebbre a föld felett, ahogy öregszik. Sőt, a bambusz mindig kúposodik egy kicsit. Az akár 2 méter hosszú rudaknál alig észrevehető a különbség. A 3 méteres vagy annál hosszabb rudaknál már százalékos arányban lehet ráakasztani. A guadua átlagosan 10%-kal keskenyedik. A moso bambusz esetében ez 20-30% körül lehet. Nem mindig van ekkora lejtés. Ez a bot helyzetével függ össze a teljes bambuszban.
Egy Moso bambusz például akár 28 méter magasra is megnőhet! Tehát ha itt 3 méteres botokat veszünk ki, akkor egyes botok inkább a bambusz tetején, mások pedig az alján vannak. A lejtés mértékét az határozza meg, hogy a növény melyik részéből származik a rúd. Természetesen mindig szem előtt tartjuk, hogy ezek a margók a lehető legkisebbek legyenek.
A kúposodás mértékén kívül a csomópontok közötti távolság is elárul valamit arról, hogy a pálca melyik részből származik. Lent a bambuszban például sok csomópont viszonylag közel van egymáshoz. Ahogy nő, a csomópontok közötti távolság is nőni fog. A csúcson viszont egyre kevesebb hely van a csomópontok között. A csomópontok adják a bambusz erejét, és határozzák meg a bambusz szilárdságát. Tehát a bambusz számára hatékony, ha alul kevesebb hely van a csomópontok között. A csomópontok közötti helyet részben a fajok határozzák meg. Egyes fajoknál több a hely, mint másoknál. A körülmények is fontos szerepet játszanak ebben. A több víz nagyobb internodiumokat jelent.
Tehát az alapján, hogy a bambuszrúdja hogyan néz ki, megbecsülheti, hogy hol jön ki az egész rúd. A nagyobb tér a csomópontok között és a kisebb kúposság például a bambusz alacsonyabb részéből származik.
